Az EKB ma 14:15-kor tette közzé kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank nem változtatott a kamatokon, ám a várható kamatcsökkentések előtt kinyitották az ajtót. Emellett szót ejtettek a június utáni lépésekről, de semmi konkrétumot nem árultak el. Sőt, épp azt hangsúlyozták, hogy nem akarnak elköteleződni semmilyen jövőbeli kamatpálya mellett, mert adatvezérelt üzemmódban folytatják továbbra is. Eddig nincs meglepetés, de Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy noha az EKB nem tudja még, hogyan alakul a kamatpálya június után, az irány elég egyértelmű.
A Donald Tusk-féle lengyel kormánykoalíció folytatja az előző kormány elszámoltatását. Állambíróság elé állítanák a Jog és Igazságosság (PiS) által jelölt jegybankelnököt, Adam Glapinskit. Egy összehangolt akció keretében pedig átkutatták Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter házát.
A Európai Központi Bank (EKB) nem tud további csökkentésekről nyilatkozni, miután valószínűleg júniusban megtörténik az első kamatvágás – mondta el Christine Lagarde elnök szerdán. Úgy látja, hogy adatvezérelt döntéshozatalra van szükség, és majd júniusban lesz pontosabb képük a jövőről, addig kár is találgatni.
Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alelnöke szerint a jegybank júniusban megvitathatja a kamatcsökkentés lehetőségét, amit az infláció csökkenése indokol. Számos döntéshozó támogatása a kamatvágást, bár továbbra is jelentős a bizonytalanság a piacon.
Múlt hét óta újra nagyobb kilengések jellemzik a forint árfolyamát. Az euró ma a 395-396-os árfolyam környékén között, a forint 1-1,5 egységet gyengült délutánig a közös pénzhez képest. Eközben a lengyel zloty még mindig megállíthatatlannak tűnik. A hazai fizetőeszköz erejét pedig még jobban befolyásolhatja a jegybank és a kormány között újra kiéleződő viszony.
A tárgyalásos bérnövekedés éves szinten 4,7-ről 4,5%-ra csökkent az eurózónában, ez megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a bérnövekedés már nem gyorsul. Ahhoz persze nem elég ez az esés, hogy ajtót nyisson az EKB márciusi kamatcsökkentése előtt – figyelmeztet az ING Bank. Mivel a bérnövekedés innentől kezdve várhatóan óvatosan csökkenő tendenciát mutat, júniusban kezdődően szerény EKB-csökkentésre számítunk.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke óvatosságot ígért, azt mondta nem akarják elhamarkodni a kamatcsökkentéset, hangsúlyozva, hogy több bizonyítékra van szükség arra, hogy az infláció tartósan visszatér az EKB 2%-os célszintjéhez – számolt be a Bloomberg a jegybanki elnök csütörtöki beszédéről.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének a bérnövekedéssel kapcsolatos megjegyzései fokozott befektetői spekulációkat váltottak ki a korai kamatcsökkentéssel kapcsolatban. Lagarde arra utalt, hogy a bérnövekedés, amely az infláció dinamikájának egyik kulcstényezője, a lehűlés jeleit mutatja. A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a monetáris döntéshozók inkább várják meg a tényadatokat, mielőtt lépnek – számolt be a Financial Times.
Változatlanul hagyta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank, és kifejezetten üres volt a közlemény tartalmilag. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kamatemelésről korai lenne beszélni, nem is volt ma téma. A jegybank ülésről-ülésre dönt, és értékeli a beérkező adatokat. Az inflációs kockázatok közül elsősorban a bérek alakulására figyel, de egyelőre ezek az adatok is kedvezően alakulnak. Lagarde nem zárta ki egyértelműen, hogy áprilisban jöhet az első kamatvágás, és összességében inkább laza hangnemben telt a mai esemény a nagyon kevés konkrétum ellenére.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az európai munkavállalók fizetésemelési követelései jelentősen késleltethetik az Európai Központi Bank korai kamatcsökkentését, amit Christine Lagarde, az EKB elnöke is kiemelt a várható kihívások között a davosi Világgazdasági Fórumon. Az euróövezeti jegybank már fenntartásait fejezte ki a bérek növekedése és azok az inflációra gyakorolt lehetséges kihatása miatt – írja a Financial Times.
Beindul az év a jegybankok számára is, a héten jönnek az első kamatdöntések, melyek közül legfontosabb az EKB csütörtöki döntése lesz. A jegybank eseménye kiemelten fontos lesz, mert teljesen új üzenetet kaphatunk a kamatkilátásokról a vörös-tengeri folyamatokra reagálva, ami alapvetően átrajzolná a várakozásokat. Emellett részletes képet kapunk még az államháztartás 2023-as számairól, de jönnek konjuknktúra-mutatók a világ legnagyobb gazdaságaiból is.
„Én is azt gondolom, hogy ez valószínű” – reagált arra a kérdésre a Davosi Világgazdasági Fórum keretében Christine Lagarde, hogy valóban nyáron jöhet-e az első kamatvágás az Európai Központi Banktól.
Az euró segít abban, hogy Európa magabiztos maradjon a globális környezetben – írták véleménycikkében az Európai Unió vezetői, többek között Christine Lagarde EKB-elnök. A Bloomberg által idézett cikk a közös deviza jövőjéről, a további lehetséges bővítésről is szól.
Kriptobefektetéseinek jelentős részét elvesztette Christine Lagarde fia, annak ellenére, hogy édesanyja, az EKB elnöke figyelmeztette az eszközosztály kockázataira – írja a Reuters.
2025-től folyamatos csökkenésnek indul az európai munkaképes korú lakosság, miközben folyamatosan természeti katasztrófákkal kell szembe nézni – mondta pénteken Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint ezekre a kihívásokra válaszul rövid idő alatt hatalmas beruházást kell végrehajtani.
Az európai bankok jelentős veszteségeket szenvedhetnek el, ha kötvényeladásokra kényszerülnek - figyelmeztetett Christine Lagarde, az EKB elnöke.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Munkáspárt már a választások előtt közölte, hogy erre készül.
Látványos átalakulásokat hozott 2008 a hazai ingatlanpiacon.
Már számos ország vezetője is gratulált az új elnöknek.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.